Egy olyan férfi (hívjuk Péternek) esetét szeretném elmesélni, aki azért jött el családállításra, mert több alkalommal konfliktusba keveredett a párjával a

kényszeres füllentései miatt. Melyik törölközőt használta, hova tette ezt vagy azt stb... Apró kis jelentéktelen dolgokról volt szó, de a hölgy fondorlatos

kérdéseivel több alkalommal lebuktatta a párját, amikor kiszagolta, hogy füllent. Néhány hasonló alkalom után Péter elkezdte figyelni a saját reakcióit,

amikor újra benne találta magát egy ilyen helyzetben. Megállapította, hogy amit érez, az egyáltalán nem indokolt. Ilyenkor úgy érzi, hogy takargatnivalója

van és minden egyszerű kérdés miatt megijed, majd rögtön füllent és próbál minél gyorsabban kimenekülni az adott helyzetből. Párja jogos kérdései

miatt elgondolkodott azon, hogy vajon mi lehet a mélyebb oka annak, hogy így reagál, amikor kérdez tőle valamit. Péternek nincsenek különösebb titkai,

ezért értetlenül állt saját viselkedése előtt. Elmondása szerint, a kapcsolatuk első fél évében egyébként minden – bármilyen – kérdést félve fogadott,

érezhetően stressz üzemmódba kapcsolva. Így történt, hogy ez a férfi rászánta magát egy egyéni családállításra, hátha jobban ráláthat saját működésére,

hogy változtatni tudjon rajta, mert már kezdett igen megterhelővé válni otthon ez a különös működési mód.

A Morfogenetikus Mező ezúttal nem vezetett vissza minket messzire a generációk mentén, mert a szülők életében találtuk meg a választ a kérdésünkre.

A kirajzolódott kép megmutatta nekünk, hogy Péter furcsa viselkedésének mélyebben rejlő oka a saját édesapja. Apja szerepében nagyon feszült, ideges

érzés lett úrrá azon, aki éppen megpróbálta átérezni a képviseletében megérezhető érzelmi lenyomatok emlékeit. A Tér minden információt tartalmaz

, ami valaha volt és van, és ilyenkor minden képviselő, aki beleáll egy bizonyos ember szerepébe, megérezheti azokat az érzéseket, amik fontosak az adott

állítás szempontjából. Ezt a mechanizmust az értheti és érezheti meg igazán, aki már részt vett ilyen családállító foglalkozáson, mert szavakkal

elmagyarázni szinte lehetetlen. Olyan érzetet keltett ez a szereplő – vagyis Péter édesapja –, mintha egy különös, ismeretlen titkot védene. Megértettük,

hogy Péter furcsa reakciójának oka egy édesapjától átvett, morfogenetikusan átöröklődött minta. De mi történhetett? Mit kellett eltitkolnia az

édesapjának és mikor?

A családjuk rendszerében tovább nyomozva kiderült, hogy a felnőttek sorában hiányzott még egy kulcsszereplő, aki valószínűleg egy nő és Péter

édesapával igen szoros kapcsolatban állt. A nő helyének ,,bepontosítása” után arra a következtetésre jutottunk, hogy Péter édesapja közvetlenül a felesége

– Péter édesanyja – előtt, vagy vele párhuzamosan tartott fent egy fontos szerelmi viszonyt, amit titokban tartott, főleg a felesége előtt. Péter ilyesmit el

sem tudott volna képzelni a saját apjáról, csak egy volt feleségről tudott a család, de egy jóval korábbi időszakból. A kirajzolódott kép mégis mást mutatott

nekünk... Hogy lehet ez?

A kérdéseket nyitva hagytuk, hiszen azokat a dolgokat, amiket a Mező mutat nekünk, nem minden esetben lehet kinyomozni, vagy bebizonyítani.

Ezért csak a szükséges rendrakással és azokkal az oldásokkal foglalkoztunk, amik Péter életét könnyebbé és egészségesebbé tehetik egy ilyen foglalkozás

segítségével. A családállítás után Péter nem rohamozta meg azonnal az édesanyját (édesapja sajnos már elhunyt), hogy kifaggassa, mert ez egy igen

érzékeny téma…Később mégis megkérdezte tőle, hogy tudott-e más nőről, aki közvetlenül előtte, vagy az apjával kialakult kapcsolatuk elején az apja

életében fontos lehetett. Péter édesanyja ledöbbent a kérdés hallatán és elmondta a fiának, hogy a hölgy, akire mi családállítás közben bukkantunk, az

édesapa második felesége volt, és a férfi ezt sokáig titokban tartotta. Csak egy jóval korábbi házasságáról számolt be otthon. A második feleség megléte

jóval később derült ki, és egy rokon árulta el a titkot Péter édesanyjának, de ekkor már ő volt az új feleség. Az édesanyja elmondása szerint ,,meg kellett

küzdeni az édesapjáért, mert több jelentkező is akadt abban az időben”. Lehetséges, hogy az egyik jelölt több volt, mint jelentkező, ez magyarázattal

szolgálhat arra, hogy eltitkolta a második feleségét. Végül az apa Péter édesanyját választotta, majd családot alapított vele. Így történt az, hogy a

családállítás szabályait tekintve Péter valószínűleg az előző feleség fájdalma és eltűnése árán születhetett meg.

Szerencse, hogy a foglalkozás során rábukkantunk erre a szereplőre, mert így legközelebb már nem lesz szükség arra, hogy a Tér hozzá vezessen el

minket valamilyen probléma mélyebben rejlő okának kutatása közben. Az ilyen ,,családtagok” eltitkolása és el nem ismerése sok elakadást tud okozni egy

családi rendszerben, egyszerűen azért, mert tudat alatti érzelmi lojalitásból fakadóan később született személyek beállnak a helyükre szenvedni

valamilyen formában, hogy képviseljék őket. Ez egyfajta tudattalanul működő jóvátétel. Nagyon sok önsorsrontó mechanizmus kialakulásának oka lehet

olyan személy a családi rendszerünkben, aki eltűnt, akit kirekesztettek, vagy eltitkoltak. Ennél is súlyosabb eset, ha valakinek a fájdalma és

kirekesztődése árán születhettünk meg. A legtöbb ember egy egész életet leél úgy, hogy tudattalanul fizeti meg ezeket az igazságtalanságokat a család

nevében, sokszor úgy is, hogy a születésük szempontjából látszólag lényegtelen rokonokról, blokkszereplőkről van szó. Egyszerűen azért, mert a

Rendszerben az ,,odatartozás joga” mindenkit megillet és a közös családi lélek mindig törekszik a kiegyenlítődésre, a jóvátételre és az

igazságszolgáltatásra. Tehát Péter furcsa füllentési kényszerének és indokolatlan stressz üzemmódba kapcsolásának oka az édesapjától

morfogenetikusan átvett minta volt, de biztos vagyok abban, hogy a második feleség felbukkanása is rendkívül áldásos hatással lesz az életére, mert

számos más elakadása is oldódhat ezáltal.

Már 2-3 hónap eltelt a foglalkozásunk óta és Péter szinte észre sem vette, hogy teljesen elmúlt az addigi reakciója. A párja hívta fel a figyelmét arra, hogy

teljesen mindegy, hogy milyen hangnemben kérdez, Péter minden körülmények között békés és nyugodt marad. A sorsátvállalás és az édesapjától átvett

morfogenetikus minták felismerése – és lerakása – óta a füllentési ingere teljesen megszűnt. A munkahelyén is sokkal őszintébben kommunikál, ami

számos konstruktív helyzetet teremt számára. Szinte hihetetlen, hogy mekkora különbség van a régebbi működése és a mostani között.